Forray Niki

“A gazdagságot nem az mutatta, hogy ki mennyit halmoz fel, hanem hogy mennyit képes megosztani másokkal.”

A „potlatch” szó egy nagy ünnepi összejövetelt jelentett a csendes-óceáni északnyugati partvidék népeinél.

Ilyenkor ajándékokat osztottak, táncoltak és énekeltek, történeteket adtak tovább, megerősítették a családi és társadalmi kapcsolatokat.

Ketchikan környékét gyakran nevezik a „világ totemoszlop-fővárosának”, mert itt különösen sok eredeti és rekonstruált oszlop található.

A híres alaszkai totemoszlopok nem „bálványok” voltak, hanem történeteket, családi kapcsolatokat és legendákat meséltek el. Egy oszlop:

* megemlékezhetett fontos személyről,
* jelezhette egy klán rangját,
* vagy történelmi eseményt örökíthetett meg.

A „klánház” nagy, közös családi épület volt, ahol egyazon klán tagjai éltek vagy gyűltek össze ünnepekre és tanácskozásokra. Ezeket hatalmas cédrusfából építették, gyakran gazdag faragásokkal és festett motívumokkal díszítették.

Alaszka őslakos népei több ezer éve élnek a mai Alaszka területén, jóval az európai felfedezők és az Egyesült Államok megjelenése előtt. Több különálló népcsoportjuk van, saját nyelvvel, kultúrával és hagyományokkal. A délkelet-alaszkai térségben — például Ketchikan környékén, ahol a Potlatch Park található — főként a tlingit, haida és tsimshian népek éltek.

Bármerre is járok a világban, legjobban mindig az őslakos népek érdekelnek ❤️