WebKontento

------------------------------
Adó Híradó - november
------------------------------

1. Személyi jövedelemadó
Az eddig cafetériának, most "rekreációs keretösszegnek" nevezett juttatások adóterhe nem változik, az éves értékhatár csökken 450.000 forintra.

2. Szociális hozzájárulási adó
A kapcsolódó kedvezményeket részmunkaidős foglalkoztatásnál nem kell arányosítani a kisgyermekes szülők esetében.

3. KATA
A kizárás egyik oka lehet a 100.000 Ft-os adóhátralék. Ezt a tényt már csak az év utolsó napján vizsgálja az adóhivatal az eddigi negyedév helyett.

4. KIVA
Már csak negyedévente kell előleg bevallást adni, az árbevétel felső határát jelentő 500 milliós értékhatárt is ekkor kell vizsgálni.

5. ÁFA
Az eddigi 2 milliós értékhatár 1 millióra csökken a tételes bevallásra kötelezett számlák esetében.

6. Adózás rendje
Az induló vállalkozások az első két évben havi áfa bevallásra kötelezettek az eddigi negyedéves helyett.

7. Társasági adó
A korlátlan idejű veszteség elhatárolás 5 évre csökken (vége a válságnak?!) A veszteségek továbbra is keletkezésük sorrendjében írhatók le.

8. Reklám adó
A reklám szolgáltatás igénybevevőjét terhelő kötelezettségek csak évi 30 millió feletti reklám költség esetén értelmezhetőek.

9. Helyi adók
A helyi önkormányzatok lehetőséget kaptak magánszemélyeket terhelő új adónemek bevezetésére. Két korlátozó feltétel van:
• nem eredményezhet kettős adóztatást
• nem tilthatja (más) törvény

10. Egészségügyi szolgáltatási járulék
A kiegészítő tevékenységet végző (nyugdíjas) vállalkozók által fizetendő járulék havi összege 6.930 Ft.

-------------------------
Adó Híradó - Május
-------------------------

10 DOLOG, AMIT AZ ÚJ PTKról TUDNI ÉRDEMES

1. Az új PTK 55 éves elődjéhez képest egy joganyagba foglalja a polgárokat érintő összes jogszabály alapjait. Legfőbb újdonsága a diszpozitivitás, vagyis a "mindent szabad, ami nem tilos" elve. Ez valóban felnőtt hozzáállást kíván, s növeli a felelősséget, mind a jogszabályt a hétköznapokban alkalmazók, mind a bírák részéről. A társadalom egészséges igazságérzetére, józan eszére alapoz, ami a kezdetekben nyilvánvalóan sok vitát, egyeztetést kíván.

2. 1600 §-a 8 Könyvbe van foglalva, s jogi szempontból különleges, hogy nincs Végrehajtási rendelete. A kiegészítő jogalkotás során 180 törvényt kellett módosítani, hatályon kívül helyezni, újat alkotni. Az ily módon összehangolt (még bizonyosan nem végleges!) törvény a tipikusra ad szabályt, leszoktat a normakövető, bürokratikus megoldásokról.

3. A gazdasági élet szereplőit a 3. könyv: A jogi személy, és a 6. könyv: A kötelmi jog érinti leginkább

4. Korábban a Társaságokról szóló 2006. évi IV. törvény szabályozta a gazdasági társaságok alapításával, működtetésével, a tagok, vezető tisztségviselők jogaival és kötelezettségeivel kapcsolatos kérdéseket.

5. Mik a lényegi változások, mit kell tenni?
A betéti társaságoknak és a közkereseti társaságoknak legkésőbb 2015. március 15-ig, a korlátolt felelősségű és részvénytársaságoknak 2016. március 15-ig kell alapszerződésüket az új törvény előírásai szerint módosítani. Amíg ezt nem teszik meg, addig a "régi Gt" szabályai vonatkoznak rájuk. A 2014. március 15-ét követő olyan intézkedések, melyek a társasági szerződések/alapító okiratok módosítását igénylik már csak az új szabályok szerint tehetők meg. (Arról nincs még egységes álláspont, hogy pl. a tulajdonosok/ügyvezetők személyében bekövetkező változás ide tartozik-e)

6. A már működő KFTk, RTk 10 %-át érintő kérdés a kötelező törzstőke minimum meg/visszaemelkedése, 3 illetve 20 millió forintra.
A KFT törzstőkéje felemelhető
a már meglévő tagok pénzbeli és tárgyi apportjával (tulajdoni hányadok változásával, vagy változatlan arányával)
új tag/ok belépésével
a KFT saját tőkén felüli, már meglévő vagyonából (tőke tartalék, eredménytartalék)
az elkövetkezendő években képződő nyereségből
Mindez azt jelenti, hogy a törzstőkének a cégjegyzékben történő felemelése nem jelent azonnali fizetési kötelezettséget a tulajdonosok részéről.
A törvény garanciális szabálya szerint viszont, amíg a teljesítés nem történik meg a tulajdonosokat az új tőkeminimum arányában terheli a felelősség, illetve osztalékot nem vehetnek fel.

7. Milyen szankcióval jár a módosítási kötelezettség elmulasztása, határidőn túli teljesítése?
A Cégbíróságnak 50-900 ezer forintos bírságot KELL kiszabnia, végső soron törvényességi felügyeleti eljárás keretében a céget törölheti a nyilvántartásból.

8. Nőtt-e az ügyvezetői/vezető tisztségviselői felelősség?
A "régi" PTKban nem különült el a szerződésszegéssel, és a szerződésen kívüli magatartással okozott károkért való helytállás szabálya.
Eddig a társasági jog alapján a gazdasági társaság állt helyt a vezető tisztségviselő által 3. személynek okozott kárért.
Ezen az új PTK sem változtat. Elve: a jogi személy ( a cég) jogi viszonyait főleg szerződések útján hozza létre, működése során szerződéses viszonyokban vesz részt.
Az ezen viszonyokban felmerülő kárért való felelősség és helytállás a céget terheli a szerződésszegéssel okozott károkért való felelősség szabályai szerint. A számlaviták, teljesítési viták tehát nem vetik fel az ügyvezető "külső" felelősségét.
Természetesen, ha a szerződésszegés az ő magatartására vezethető vissza, akkor a társaság "belül" követelheti tőle pl. a kártérítést.
A szerződésen kívüli károkért való felelősséggel kapcsolatban az új PTK kimondja, hogy a vezető tisztségviselő, ha e jogviszonyával összefüggésben 3. személynek kárt okoz, akkor a céggel egyetemlegesen felel. Ezekben az esetekben azonban nincs szerződés a károsult és a jogi személy között, így ezen esetek köre igen szűk lehet. A törvény kimondja továbbá: "mentesíthető a felelősség alól, ha bizonyítja, hogy magatartása nem volt felróható"
A vezető tisztségviselő sajátos polgári jogi felelősségéről (wrongful trading)- a tartozásokért való helytállásról- beszélünk akkor, amikor a fizetésképtelenséggel fenyegető helyzet beállta után a hitelezői érdekeket nem vette figyelembe.

9. Mit jelent a közjogi (adójog) viszony és felelősség
Adójogviszony tekintetében nem a PTK, hanem az Adózás rendjéről szóló törvény az irányadó. Ez a (nem új) jogszabály kimondja, hogy a tartozásokért a cég köteles helytállni.
Az előzőekben megismert wrongful trading- szabály töri át ezt a normát, mely esetben a bíróság peres eljárásban állapíthatja meg a cégvezető felelősségét és helytállási kötelezettségét. (Tehát nem közvetlenül az adóhivatal)

10. Új intézmény-e a késedelmi kamat és a behajtási költségátalány?
A 2011/7 EU irányelv átvételére 2013 nyarán került sor. Az intézkedés a fizetési készséget kívánta javítani.
Ekkor a 2013. március 15-ét követő ügyletekre vonatkozóan állapították meg, hogy amennyiben a fizetésre kötelezett késedelembe esik, akkor a jogosultat már a késedelem ELSŐ napján megilleti a 40 euros (aznapi MNB árfolyamon számított) behajtási költségátalány, függetlenül a tartozás és a behajtás tényleges költségének összegétől.
A késedelmi kamat mértéke pedig az adott félév első napján érvényes jegybanki alapkamat +8%.
Nincs egységes jogi álláspont, hogy ezen szankciókat valóban kötelezően alkalmazni kell-e.
A jogszabály ugyanakkor kimondja, hogy késedelmes teljesítéskor az elszámolás sorrendje a következő:
behajtási költségátalány
késedelmi kamat
tőketartozás
Tekintettel arra, hogy a Számviteli törvény is ismeri ezen fogalmakat, az adóhivatalnál mulasztási bírság alapja lehet a szabály figyelmen kívül hagyása.
Mint minden jogszabály ez is akkor jó, ha igazából nincs is rá szükség.
Tiszteljük meg annyira üzlet partnerünket, ha elvégezte a szerződésben vállalt feladatát, a számláját határidőben kiegyenlítjük!

-----------------------
Adó Híradó - július
-----------------------

10 dolog, amit a jogviszonyokról és a munkaügyi ellenőrzésről tudni érdemes

1. a munkavégzésre irányuló jogviszonynak alapvetően 3 fajtáját különböztetjük meg:
munkaviszony (munkáltató-munkavállaló) Munka törvénykönyve MT
megbízási jogviszony (megbízó-megbízott) Polgári törvénykönyv PTK
vállalkozásában személyesen közreműködő tag jogviszonya (társaság-tag) Polgári törvénykönyv PTK

2. E három jogviszony jelentősen különbözik egymástól mind jogi (felelősség-kötelem), mind társadalombiztosítási (járulékfizetési kötelezettség, annak mértéke) szempontból.

3. A vállalkozásában személyesen közreműködő tag a bevételszerző tevékenységgel közvetlenül vagy közvetve összefüggő feladatokat végzi a társaság(a) érdekében, annak legfőbb szerve, a taggyűlés ellenőrizheti.
Járulékfizetési szempontból ez a legdrágább jogviszony, mert a járulékalap a szochónál 112,5%, az egészségbiztosítási járuléknál 150%, legalább a garantált bérminimum (2014-ben 118.000 Ft) után.
A jogviszony kezdete a társasági szerződés aláírásának/cégbírósági benyújtásának a napja, melyet 15 napon belül az adóhivatalnak 1041 nyomtatványon be kell jelenteni!

4. A Megbízási jogviszony általában meghatározott feladat elvégzésére kötelez így térben is időben is korlátos. Nincs szigorú függelmi viszony a szerződők között.
Járulék kötelezettség főszabály szerint: a megbízási díj 90%-a (10% költséget elismer az adótörvény) szja és járulék köteles az általános szabályok szerint

5. A Munkaviszony alanyai: a munkáltató, aki munkavállalót foglalkoztat és részére munkabért fizet, munkavállaló, aki munkaszerződés alapján, a munkáltató irányítása szerint munkát végez.
Kapcsolatukat önálló jogszabály a Munka törvénykönyve, annak 200 §-a szabályozza, betartását a munkaügyi ellenőrök vizsgálják, az alábbi legfőbb szempontok alapján.

6. A munkaszerződést írásba kell foglalni, ez a munkáltató feladata és felelőssége. Ennek elmaradása miatti érvénytelenségre csak a munkavállaló hivatkozhat, ő is csak 30 napon belül.
Tartalmaznia kell a munkavállaló alapbérét (minimálbér- a FEOR 9..., illetve garantált bérminimum a legalább középfokú végzettséget igénylő munkakörökben), munkakörét és munkahelyét (a változó munkavégzési hely megnevezése jogellenes).
A munkaszerződés akkor minősül megkötöttnek, ha abban fel van tüntetve a szerződő felek neve, címe, a megkötés helye, ideje és minden lényeges adat, valamint mindkét fél aláírása szerepel rajta.

7. A munkáltató a munkaviszony kezdetétől számított 15 napon belül írásban köteles tájékoztatást adni
napi munkaidőről
az alapbéren túli munkabérről és egyéb juttatásokról
munkakörbe tartozó feladatokról
szabadság mértékéről, kiadás módjáról
a felmondási idő megállapításának szabályairól
van-e kollektív szerződés
a munkáltatói jogkör gyakorlójáról

8. A bejelentést az adóhivatal felé (ezt kapja meg az OEP - és így lesz egészségügyi ellátásra jogosult "érvényes TAJ kártya") az első napot megelőzően, de legkésőbb az első napon, a foglalkoztatás megkezdése előtt kell megtenni.
Bejelentés hiányában történő foglalkoztatás feltárása esetén kötelező a bírság kiszabása!

9. A munkaügyi ellenőr feladata a jogviszony minősítése valódi tartalma alapján, így a színlelt szerződések feltárása is.
Munkaviszonynak minősíthető, annak minden következményével:
a munkát vállalkozási vagy megbízási szerződés keretében végzik
a személy és vagyonvédelmi cég egyéni vállalkozót "foglalkoztat"
a munkát egyéb kapcsolatra hivatkozva végzik (családtag, szívesség....)
a munkát írásba foglalt munkaszerződés nélkül végzik
jogellenes foglalkoztatás történik az egyszerűsített foglalkoztatás szabályaira hivatkozva
teljes munkaidejű foglalkoztatás történik részmunkaidős szerződés alapján
a munkaerő kölcsönzést színlelt szerződéssel végzik

10. Kötelezettségek a munkaviszony megszűnésekor
A munkavállaló a munkakörét az előírt rendben köteles átadni, és a munkáltatóval elszámolni.
A munkáltató köteles (ezért ezt igazolnia kell)
a járandóságokat kifizetni (munkabér, pótlékok, szabadság pénzbeli megváltása)
az igazolásokat kiadni (személyesen vagy postán)
Határidő: felmondás esetén az utolsó munkában töltött naptól számított 5. munkanapon, egyéb esetben a munkaviszony megszűnésétől számított 5. munkanapon

+1. A munkaidő nyilvántartás (Jelenléti ív) és a szabadság kiadásának ellenőrzése egy másik fő csapásirány!