Steindl Imre Program

A díszterem csodás díszei

Az Igazságügyi Palota díszterme eredetileg a kúria teljes ülésének volt hivatott helyet adni. Fontosságát nemcsak az jelzi, hogy azt I. emeleten, az épület szimmetriatengelyében található, hanem gazdag díszítése is. A rekonstruált üvegablakokról már volt szó, most a gondosan restaurált mennyezetről mutatunk néhány fényképet. A termet úgynevezett szegmensíves dongaboltozat fedi, amelynek felületét nyolcszögű bemélyedések, úgynevezett kazetták tagolják, melyek közepén virágmotívumos dísz, rozetta helyezkedik el. Ez a kialakítás antik római előzményekre vezethető vissza. A mennyezetet a ház díszítő- és szobafestését végző, az Operaházon és a Királyi Palotán is dolgozó Scholtz Róbert és műhelye készít***e eredetileg, ahogy a terem két keskeny végfalán lévő magyar címert, valamint az aranyozást is. A jó állapotú felületeket az elmúlt időszakban letisztították, így az egész épületben alkalmazott koncepció jegyében megújulva, de korukat nem meghazudtolva lesznek láthatók a jövőben.

Justitia - 2.rész

Justitia életútjának stációi számosak. Bármennyire is helyhez kötött műfaj a szobrászat, előfordul, hogy a sok esetben tonnákat nyomó alkotások idővel „vándorútra kelnek”. Az emlékművek, a történelem vitatott eseményeihez kötődő szobrok esetén ez talán kevésbé meglepő, azonban az Igazságügyi Palota antik istennőt formázó szobránál annál inkább. Az 1945 után fokozatosan berendezkedő kommunista hatalom a Curia épületét eredeti funkciójától megfosztotta, és Rákosi Mátyás személyi kultuszának jegyében, az ő 60. születésnapját ünneplő kiállítással megnyitva, itt helyezte el a Munkásmozgalmi Múzeumot. Justitia átvitt értelemben vett és szó szerinti trónfosztására valamikor 1951–1952 folyamán került sor. A díszes sárgamárvány trón eltűnt, a szobor pedig először a Százados úti művésztelepre, majd azt követően hosszabb időre a pesti Károlyi-palota udvarára került. Ez idő alatt a carrarai márványból készült alkotás az időjárásnak való kitettséget igencsak megsínylette. 1980-ban, restaurálás után a Pest Megyei Bíróság Thököly úti épülete elé került, de tovább romló állapota miatt végül 1983-ban elszállították, és a Legfelsőbb Bíróság Markó utcai épületének előcsarnokában helyezték el, ahol modern mészkőtrónt kapott. Itt volt látható 2024 novemberéig.
Hogy ezután mi történt vele? Folytatjuk a következő alkalommal!

Justitia -1. rész
Justitia – az igazság istennője a római mitológiában – jóformán kötelező „kelléke” volt a 19. századi bíróságépületeknek Európában és Amerikában egyaránt. Ebbe a sorba illeszkedik a budapesti Igazságügyi Palota központi csarnokának fókuszpontjában, a főbejárattal szemközt elhelyezett ábrázolás is. Strobl Alajosnak, a korszak legnagyobb tekintélyű magyar szobrászának alkotása carrarai fehérmárványból, valamint észak-afrikai sárgamárványból készült, aranyozott, sárgaréz kiegészítőkkel. Az elsőre talán szokatlan többanyagúság és az ebből következő többszínűség a 19. és 20. század fordulójának egyik újdonsága volt hazánkban. Strobl egy későbbi, kisebb méretű, és végül a budai Királyi Palotába került Justitiáját a fém tartozékokon túl hétféle márványból készít***e. Ez utóbbi sajnos elpusztult, de az Igazságügyi Palota Justitiájának is mozgalmas sors jutott. De erről majd a következő alkalommal...